Recenzió, vélemény Urbánszki László - Vérszagra gyűl c regényéről Nagy Atilla Tas tollából

  Igen nagy meglepetés!Az Odakint a Pusztában után ilyesmit vártam ami nagyon tetszett, a Nemtelen Nemesek után nem,ami kevésbé fogott meg.Bár nem volt az rossz.Csak a Puszta után ott volt bennem valami hiányérzet...bizonnyal a hiba bennem keresendő.
És akkor minden elvárásomat a legváratlanabb módon írta felül a Vérszagra Gyűl! Halogatom,hogy lassan közeledjen a vége,mert ez a könyv egy igen különleges élmény. Ámbár nem igazán tudom ki is légyen a célközönsége.Az én számomra kedves főleg cenzuramentességen kifinomult és felvértezett ázsiai filmek sokakat kiakasztó olykor szélsőségesen riasztó ám egyáltalán nem, vagy nem éppen feltétlenül öncélú körmönfontan szadisztikus könyörtelen vérszomja mellett ott lobog a sziporkázó a kőkemény életszerű kémkedés megannyi hihető cselvetése,az ilyet kedvelem nagyon.Mintha egy vérbeli, ötletekben és látványban nincs hiány túlzásmentes nindzsafilm elevenednék meg a lapokon, ami hiteles forrásokra is támaszkodó Magyar Történelem 1241-es vérzivataros idejében játszódik.Pár csavar remekül ott taglóz miután rejtekéből elősejlik, kivár lebeg, majd idővel kitör amikor éppen kell.
Ám a Vérszagra Gyűl azoknak is tetszeni fog akik kedvelik az olyan hiteles leírásokat,hogyan is gondolkodnak a nők a dolgokról, férfiakról,vágyakról életről.Nagyon nőpárti imitt-amott ami már bosszanthatna is-,noha a lélekrajz tagadhatatlanul pontos, -mármint ez részrehajlás feléjük.Ám mire odajutnék,hogy berágjak máris történik valami,ami rosszkedvem mostani ezirányú telét semmivé pöffenti... Az is remekül megtalálja a számítását benne akinek kedves a természet értő tálalása.Olykor meghökkentő a vérbősége minden szinten,még a mókák világán belül is,ami kendőzetlen érzékiséggel fűszereződik.Külön tetszik hogy a szereplők hibáik és erényeik mellett szükség esetén nagyon összetartanak.És a faluközösség élete,ízes nyelvezete is hiteles,olykor rejtői jelleggel bíró itt ánti másutt ugyanezen emberek valódi hősökké nemesednek ügyefogyottságukkal,hibáikkal nemegy esetben kapzsiságukkal egyetemben.Csak szurokfekete és szűzfehér szereplőt nem igazán találunk.És ez nagyonrendben van így! A könyv hol legnagyobb remekíróink megejtő szépségességéből nyelvi leleményeiből képes átcsapni a valódi olykor közönségesnek tűnő falusi ugratásokon át az igényesebb ponyvák eszköztárával élő legkeményebb gyilkos és torokszárasztóan izgalmas bélontó vér és agycsapoló csatákba.
A Vérszagra Gyűl úgy hullámzik mint egy a természetparancsaira szilajul tajtékzó, vagy elcsendesedő víztömeg.És az abban és körülötte keringő élet és halálkerék.Nem tudom hogy sikerült ezt a könyvet így megírni, de az egész, minden hiányával úgy természetes, és szerethető ahogy van. Mindamellett ebből bárhol a világon azonnal filmet vagy sorozatot forgatnának,annyira üvölt a filmszalagért.